A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó, 2026-ban azonban a rendkívül alacsony vízállás, a több éve halmozódó csapadékhiány és a fokozott párolgás mellett kiemelkedően magasra emelkedett a víz oldottanyag-tartalma. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérései szerint augusztusban a fajlagos elektromos vezetőképesség már a 10 000 µS/cm-es szintet is meghaladta. Mit jelent a Velencei-tó vizének betöményedése, mi áll a háttérben, és mit mutatnak a legfrissebb hivatalos mérések?
A legfontosabb tudnivalók röviden
A Velencei-tó nem most lett sós: természeténél fogva szikes, magas oldottanyag-tartalmú tó.
Az alacsony vízállás, a meleg és száraz idő, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez.
Az OVF szerint a tó vize 2026-ban betöményedett, sótartalma pedig kiemelkedően magas volt.
A fajlagos elektromos vezetőképesség augusztusra elérte és meg is haladta a 10 000 µS/cm-t.
A mérőbója 2026. augusztus 8-án 10 002 µS/cm-es értéket rögzített.
Az aktuális vezetőképességi értékek az elmúlt öt év legmagasabb mért értékei közé tartoznak.
A tó vízminőségét automata mérőbója figyeli 15 percenkénti mérésekkel.
A Vízügy adatai szerint 2026. szeptember 28-án 7 órakor az agárdi vízmérce 6 cm-es vízállást mutatott. Ez vízmércei érték, nem a tó tényleges mélysége.
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Nem most lett sós a Velencei-tó
Az „egyre sósabb a Velencei-tó” megfogalmazás könnyen félreérthető. Azt sugallhatja, hogy a sós jelleg valamilyen új jelenség, pedig erről nincs szó.
A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint természetes adottságaiból következően magas a sótartalma, amit a fajlagos elektromos vezetőképességi értékek is jeleznek.
A 2026-os helyzet különlegessége tehát nem az, hogy „só került” a tóba, hanem az, hogy az alacsony vízállás mellett tovább nőtt a víz oldottanyag-tartalma. A hivatalos értékelés szerint a csökkenő vízszint miatt a tó vize betöményedett, sótartalma kiemelkedően magas volt.
Forrás: OVF – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Miért töményedik be a Velencei-tó vize?
A folyamat fizikai háttere viszonylag egyszerű.
Amikor víz párolog el a tó felszínéről, maga a víz távozik a légkörbe, miközben a benne oldott ásványi anyagok és ionok jelentős része a tóban marad. Ha közben kevés csapadék hullik, gyenge a vízgyűjtőről érkező utánpótlás és folyamatosan csökken a tó víztömege, az oldott anyagok koncentrációja növekedhet.
Az OVF szerint a Velencei-tó esetében a tartósan alacsony vízállás, a meleg és száraz időjárás, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez, vagyis a betöményedéshez.
Ez nem azt jelenti, hogy valamilyen új anyag került a tóba. A már jelen lévő oldott anyagok koncentrációja növekszik a kisebb víztömegben.
Forrás: OVF – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Mit jelent a 10 002 µS/cm?
A sótartalom változását nem egyszerűen úgy mérik, hogy meghatározzák, hány gramm „só” található egy liter tóvízben.
Az egyik fontos vizsgált paraméter a fajlagos elektromos vezetőképesség. A vízben oldott ionok befolyásolják, hogy a víz milyen jól vezeti az elektromos áramot, ezért a vezetőképesség változása jól használható az oldottanyag-tartalom alakulásának követésére.
Az OVF mérőbójája 2026. augusztus 8-án 2:15-kor 10 002 µS/cm-es értéket rögzített. A hivatalos értékelés szerint a fajlagos elektromos vezetőképesség augusztusra elérte és meg is haladta a 10 000 µS/cm-t.
Az OVF azt is kiemeli, hogy az aktuális értékek az elmúlt öt év legmagasabb mért értékei közé tartoznak.
Fontos tehát, hogy a 10 002 µS/cm nem közvetlen sókoncentráció, hanem a víz elektromos vezetőképességének értéke.
Forrás: OVF – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Rendkívül alacsony a Velencei-tó vízállása
A betöményedés egyik legfontosabb háttértényezője a rendkívül alacsony vízállás.
A Vízügy hivatalos adatai szerint 2026. szeptember 28-án 7 órakor az agárdi vízmérce 6 cm-es vízállást mutatott.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Velencei-tó mindössze 6 centiméter mély. A vízállás egy meghatározott vízmércei nullponthoz viszonyított hidrológiai érték.
A májusi állapothoz képest is látványos a különbség. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2026. május 21-én még 66 cm-es vízállásról számolt be a Velencei-tónál. Az OVF szerint ez az érték már akkor is 94 centiméterrel maradt el az adott időszakra optimálisnak tekinthető vízállástól.
Források:
Vízügy – aktuális vízállások
OVF – A Balaton és a Velencei-tó téli hidrológiai félévének értékelése
A probléma nem 2026 nyarán kezdődött
A Velencei-tó jelenlegi állapota nem egyszerűen egyetlen száraz nyár következménye.
Az OVF hidrológiai értékelése szerint a Velencei-tó vízgyűjtőjén 2021 óta folyamatosan növekszik a halmozott csapadékhiány. 2026 áprilisára ez a hiány területi átlagban elérte a 300 millimétert.
A 2025. november 1. és 2026. április 30. közötti téli hidrológiai félévben a Velencei-tó vízgyűjtőjére 37 százalékkal kevesebb csapadék hullott, mint az 1991–2020 közötti sokéves átlag. Az OVF ezt úgy foglalja össze, hogy a tó feltöltődési időszaka az átlagosnál közel 40 százalékkal szárazabb volt.
Még látványosabb a 2025. május és 2026. április közötti egyéves időszak: a tizenkét hónapból tizenegy csapadékhiányos volt.
Különösen nagy volt az elmaradás:
2025 júniusában 83 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál,
2026 áprilisában pedig a deficit elérte a 91 százalékot.
Az egyéves időszakban mindössze 2025 novembere volt csapadéktöbbletes hónap, akkor 16 százalékos pozitív eltérést mértek. Az OVF szerint ez közel sem volt elegendő a tartósan halmozódó hiány kompenzálására.
A téli-tavaszi feltöltődés is rendkívül gyenge volt. Az OVF vízmérleg-számításai szerint a Velencei-tónál az októbertől áprilisig tartó feltöltődési időszakban hosszú távon átlagosan mintegy 24 centiméteres vízállás-emelkedés következik be. A legutóbbi időszakban azonban mindössze 2 centiméteres emelkedés történt.
Ez az októbertől áprilisig vizsgált vízállás-emelkedési időszak nem azonos a hivatalosan november 1-jétől április 30-ig tartó téli hidrológiai félév elnevezésével; az OVF a vízmérleg összehasonlításánál kifejezetten az októbertől áprilisig tartó feltöltődési időszak adatait használja.
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság – A Balaton és a Velencei-tó téli hidrológiai félévének értékelése
Nem csak a sótartalom változik
A Velencei-tó állapotát nem lehet kizárólag a növekvő oldottanyag-tartalom alapján megítélni.
Az OVF szerint 2026-ban tömeges pikoalga-jelenlét alakult ki, a keleti medencében pedig magas klorofill-a-tartalmat mértek.
A hivatalos értékelés szerint egyszerre van jelen:
a tartósan alacsony vízállás,
a növekvő sótartalom,
az üledékfelkeveredés,
a jelentős algabiomassza.
Az OVF szerint ezek együttesen a vízminőség romlását jelzik.
A 10 000 µS/cm fölé emelkedő vezetőképesség tehát önmagában nem írja le a tó teljes állapotát. Több, egymással szorosan összefüggő folyamat zajlik egyszerre.
Forrás: OVF – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Az oxigénháztartás is erősen ingadozik
Az automata mérőbója nemcsak a vezetőképességet, hanem az oldott oxigént és az oxigéntelítettséget is folyamatosan figyeli.
Az OVF értékelése szerint az algák aktivitása miatt egyre jelentősebb napi ingadozás figyelhető meg az oxigéntelítettségben. A mérések során 70 százalék körüli, oxigénben szegényebb és 160 százalék körüli, oxigénnel túltelített időszakok egyaránt előfordultak.
A Vízügy szerint ez a tó oxigénháztartásának fokozódó labilitására utal.
A víz zavarossága szintén gyorsan változhat. Egy szeles időszak rövid idő alatt jelentősen felkeverheti a sekély tó üledékét.
Ez jól mutatja, miért nem lehet a Velencei-tó állapotát egyetlen pillanatnyi mérési érték alapján megítélni.
Forrás: OVF – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Mit jelent mindez a tó állapotára?
A hivatalos vízügyi értékelés alapján a jelenlegi helyzetet nem egyetlen tényező okozza.
Egyszerre van jelen:
a rendkívül alacsony vízállás,
a növekvő oldottanyag-tartalom,
a jelentős algabiomassza,
a könnyen felkeveredő üledék,
valamint az oxigénviszonyok jelentős napi ingadozása.
Az OVF ezeket a folyamatokat együtt a vízminőség romlásának jeleként értékeli.
Ez ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy fürdési tilalom lenne érvényben, és azt sem jelenti, hogy a tó minden pontján azonos lenne a vízminőség. Az idézett OVF-közlemény fürdési tilalmat nem állapít meg.
Forrás: OVF – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Ezért mérik 15 percenként a Velencei-tó vizét
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2026. június 1-jén helyezte át folyamatos vízminőségmérő bójáját a Maconkai-víztározóból a Velencei-tó Fürdető mintavételi helyszínére.
A mérőbója a nap 24 órájában, 15 percenként végez méréseket, az adatokat pedig félóránként továbbítja a központi, online hozzáférhető adatbázisba.
A rendszer többek között az alábbi paramétereket figyeli:
vízhőmérséklet,
fajlagos elektromos vezetőképesség,
pH,
oldott oxigén,
oxigéntelítettség,
zavarosság,
kékalga-jellemzők,
klorofill-jellemzők.
A mérőbója mérési mélységét az aktuális vízálláshoz igazítják. A hivatalos közlemény szerint a korábbi 60 cm-es, majd 40 cm-es mérési mélységhez képest az alacsony vízállás mellett a szonda már mintegy 20 cm-es vízmélységben végezte a méréseket.
A nagy időbeli felbontás azért fontos, mert a vízminőség akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat. A mérőbója így nemcsak pillanatnyi adatokat szolgáltat, hanem a változások irányát és sebességét is megmutatja.
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Segíthet az őszi-téli időszak?
A magyar hidrológiai gyakorlatban a hidrológiai év november 1-jén kezdődik és október 31-én ér véget, a téli hidrológiai félév pedig november 1-jétől április 30-ig tart.
Az OVF szerint a novembertől áprilisig tartó téli félév foglalja magában a vízkészletek legjelentősebb feltöltődési időszakát. Az alacsonyabb hőmérséklet és a visszafogottabb párolgás miatt a lehulló csapadék nagyobb része növelheti a vízkészleteket.
Ez kedvezőbb feltételeket teremthet a Velencei-tó számára is, de önmagában a hűvösebb idő nem oldja meg a jelenlegi vízhiányt.
A tó helyzetének érdemi javulásához megfelelő mennyiségű csapadékra és a vízgyűjtőről érkező utánpótlásra is szükség van. Különösen fontos lesz, hogy a 2026/27-es téli hidrológiai félév képes lesz-e érdemben ellensúlyozni az elmúlt években felhalmozódott hiányt.
Forrás: OVF – A Balaton és a Velencei-tó téli hidrológiai félévének értékelése
Valóban egyre sósabb a Velencei-tó?
A rövid válasz az, hogy a Velencei-tó oldottanyag-tartalma 2026-ban kiemelkedően magas értékeket ért el, amit a vezetőképességi mérések is jeleznek.
A szakmailag pontosabb megfogalmazás azonban az, hogy a tó vize betöményedett.
A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó. A jelenlegi folyamat lényege nem egy újfajta „elsósodás”, hanem az, hogy az alacsony vízállás, a tartós szárazság, a magasabb hőmérséklet és a párolgás mellett növekedett az oldott anyagok koncentrációja.
Ezért pontosabb azt mondani, hogy nőtt a Velencei-tó vizének oldottanyag-tartalma, mint azt, hogy a tó egyszerűen „elsósodik”.
Forrás: OVF – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Gyakori kérdések a Velencei-tó sótartalmáról
Sós a Velencei-tó vize?
Igen. A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó. A 2026-os különlegesség az, hogy az alacsony vízállás mellett kiemelkedően magas oldottanyag-tartalmat jeleztek a mérések.
Mit jelent a 10 002 µS/cm?
Ez a víz fajlagos elektromos vezetőképességének mért értéke. Nem közvetlenül azt mutatja meg, hány gramm só található a vízben.
Mennyi a Velencei-tó vízállása?
2026. szeptember 28-án 7 órakor az agárdi vízmérce 6 cm-t mutatott. Ez vízmércei érték, nem a tó tényleges mélysége.
Mit jelent a betöményedés?
Azt, hogy a kisebb vízmennyiségben nagyobb koncentrációban vannak jelen az oldott anyagok.
Miért mérik 15 percenként a tó vizét?
Mert a vízminőségi jellemzők – például az oxigénviszonyok, az algák aktivitása vagy a zavarosság – akár egyetlen napon belül is jelentősen változhatnak.
Nem önmagában a sótartalom a legfontosabb
A Velencei-tó jelenlegi helyzetét nem lehet egyetlen számmal vagy egyetlen jelenséggel leírni.
A lényeg az, hogy egyszerre van jelen a rendkívül alacsony vízállás, a több éve halmozódó csapadékhiány, a növekvő oldottanyag-tartalom, a jelentős algabiomassza, az üledékfelkeveredés és az oxigénháztartás jelentős ingadozása.
A 10 000 µS/cm fölé emelkedő vezetőképesség ezért nem önmagában érdekes. Inkább annak egyik mérhető jele, hogy a Velencei-tó 2026-ban rendkívül kedvezőtlen hidrológiai és vízminőségi helyzetbe került.
A következő hónapokban ezért nemcsak azt érdemes figyelni, hogyan változik a tó vízállása, hanem azt is, hogy a 2026/27-es téli hidrológiai félév csapadéka képes lesz-e érdemben javítani a Velencei-tó vízháztartását.
Források:
Országos Vízügyi Főigazgatóság – Folyamatos vízminőség-ellenőrzés a Velencei-tavon
Országos Vízügyi Főigazgatóság – A Balaton és a Velencei-tó téli hidrológiai félévének értékelése
