Képzeld el, hogy egy erősen szeles napon a Balaton egyik partján szokatlanul alacsony a víz, miközben a tó másik végén a hullámok már a parti sétányt ostromolják. Hová tűnt a víz az egyik oldalról, és miért emelkedett meg a másikon?
A háttérben a Balaton vízszintkilengése áll, amelynek legfontosabb kiváltó oka az erős, tartós szél. A jelenség különösen látványos lehet hazánk legnagyobb taván, ahol a sekély víz és a hosszúkás medence kedvez a jelentős vízszintkülönbségek kialakulásának.
Nézzük meg, hogyan képes a szél megmozgatni a tó vizét, és milyen következményekkel járhat ez a part mentén.
Mi az a vízszintkilengés?
A vízszintkilengés során a szél a tó vizét valamelyik part felé hajtja, ahol az feltorlódik. Eközben a szél felőli oldalon csökken a vízszint.
A Balaton teljes vízmennyisége ettől lényegében nem változik, csupán átmenetileg átrendeződik a medencében.
Amikor a szél gyengül vagy megszűnik, a víz visszaáramlik, és a lendülete miatt ide-oda lenghet. Ezt a periodikus mozgást nevezzük vízlengésnek, idegen szóval szeiche-nek.
A szél tehát először kibillenti a vizet az egyensúlyi helyzetéből, a visszarendeződés során pedig vízlengés alakulhat ki.
Miért különösen látványos a Balatonon?
A Balaton adottságai miatt az erős szél jelentős hatást gyakorolhat a vízszintre.
A tó közel 78 kilométer hosszú, átlagos szélessége 7–8 kilométer, mélysége pedig mindössze 3–3,5 méter körüli. Ez a sekélység különösen fontos, mert a szél viszonylag nagy vízszintkülönbséget képes kialakítani.
A medence alakja és a szél iránya egyaránt meghatározza, merre mozdul el a víz. Tartós, a tó hossztengelyével közel párhuzamos szélben például Keszthely és a keleti medence között jelentős eltérés alakulhat ki.
Más szélirány esetén a Balaton északi és déli partja között is megfigyelhető vízszintkülönbség.
Hogyan tolja a szél a Balaton vizét?
A folyamat egyszerű fizikai törvényszerűségeken alapul.
A szél mozgásba hozza a vizet
Amikor a szél végigsöpör a tó felszínén, súrlódási erőt fejt ki rá. Ez nemcsak hullámokat kelt, hanem tartós szél esetén a víztömeg átrendeződését is előidézi.
A vízfelszínre ható szélfeszültség megközelítőleg a szélsebesség négyzetével arányos. Ez azt jelenti, hogy a szél erősödésével a vízre gyakorolt hatás különösen gyorsan növekedhet.
A víz az egyik partnál feltorlódik
A szél által hajtott víz a medence egyik részében felhalmozódik, a másik oldalon pedig visszahúzódik.
Ennek eredményeként a tó vízfelszíne átmenetileg eltér a nyugalmi helyzetétől. Erős szél esetén a különbség akár több tíz centiméter is lehet.
A kilengés nagyságát nemcsak a szél erőssége, hanem annak időtartama, iránya, valamint a medence alakja és mélysége is befolyásolja.
A szél elülte után megindul a visszaáramlás
Amikor a szél gyengül, a feltorlódott víz a gravitáció hatására visszaáramlik.
A víztömeg lendülete miatt lengés alakulhat ki, amely órákon keresztül fennmaradhat. A Balaton teljes hosszára kiterjedő vízlengés periódusa nagyságrendileg 10–12 óra, de a tó különböző medencéiben ennél rövidebb lengések is előfordulnak.
A mozgás fokozatosan csillapodik, amennyiben újabb szélhatás nem tartja fenn vagy nem erősíti fel.

Mekkora vízszintkülönbség alakulhat ki a Balatonon?
A Balatonon nemcsak néhány centiméteres vízszintkilengéseket figyeltek meg. Szélsőséges időjárási helyzetekben a tó különböző részei között akár egy métert meghaladó különbség is kialakulhat.
💡 Tudtad-e? A szél 101 centiméteres vízszintkülönbséget is okozott a Balatonon!
2007. január 18–19-én, a Kyrill viharciklon idején 101 centiméteres vízszintkülönbséget mértek Keszthely és Balatonfűzfő között.
A tartós délnyugati szél a vizet a Balaton keleti része felé hajtotta. Keszthelynél mindössze 47 centiméteres vízállást mértek, miközben a Fűzfői-öbölben 148 centimétert mutatott a vízmérce.
A jelentős kilengés kialakulása megközelítőleg 20 órát vett igénybe, a teljes visszarendeződés pedig csak január 20-án, a déli órák körül fejeződött be.
Az eseményt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrológiai szakvéleménye részletesen dokumentálja.
Nem ez volt az egyetlen figyelemre méltó eset. 2021. október 21-én egy erős széllel érkező hidegfront előtt Keszthely és Balatonfűzfő között 76 centiméteres vízszintkülönbséget mértek.
Az Időkép korabeli beszámolója szerint Keszthelynél néhány óra alatt jelentősen visszahúzódott a víz, miközben a Balaton keleti részén emelkedett a vízállás.
Ezek az esetek jól mutatják, hogy a szél nemcsak a hullámok magasságát, hanem a helyi vízállást is jelentősen befolyásolhatja.
A légnyomás is befolyásolja a vízszintet?
Igen, de a balatoni vízszintkilengésben általában a szél hatása a meghatározó.
A légköri nyomás különbségei szintén befolyásolhatják a vízfelszín helyzetét. Egy gyorsan átvonuló időjárási frontnál a változó szélirány, a szélerősség és a légnyomás együttesen alakíthatja a víz mozgását.
A jelenség összetett, ezért egy adott helyen mért vízszintváltozásból önmagában nem lehet megállapítani, hogy annak mekkora részét okozta a szél, illetve a légnyomás.
Milyen következményei lehetnek a vízszintkilengésnek?
Bár természetes jelenségről van szó, a jelentősebb kilengések a part mentén problémákat is okozhatnak.
Kikötőkben: a vízszint átmeneti csökkenése miatt kisebb lehet a rendelkezésre álló vízmélység, ami megnehezítheti a hajók közlekedését.
Strandokon és sétányokon: a feltorlódó víz és a hullámzás együtt elöntheti az alacsonyan fekvő partszakaszokat.
Nádasokban és sekély öblökben: a helyi vízszintváltozás különösen feltűnő lehet, mert a lapos meder miatt a vízpart vonala is jelentősen elmozdulhat.
Vízi közlekedésnél: az áramlások és a változó vízmélység további nehézséget jelenthetnek, különösen erős szélben.
A vízszintkilengés rendszerint órák alatt fejlődik ki, de a hozzá kapcsolódó viharos szél és hullámzás ennél sokkal gyorsabban is veszélyessé válhat.
Miért nem ugyanaz a helyi vízállás és a Balaton átlagos vízszintje?
Erős szélben egy parti vízmérce emelkedést mutathat, miközben a tó másik részén éppen csökken a vízszint. Egyetlen mérőállomás pillanatnyi adata ezért nem feltétlenül jellemzi a teljes Balaton vízállását.
Fontos különbséget tenni az átmeneti kilengés és a tartós apadás között. Utóbbit elsősorban a csapadék, a párolgás és a vízgyűjtő területről érkező utánpótlás alakulása határozza meg.
Erről részletesebben is olvashatsz a Balaton vízállásáról és az apadás okairól szóló cikkünkben.
Mire figyelj, ha erős szél várható a Balatonnál?
A vízszintkilengés mellett az erős szél és a hullámzás is veszélyt jelenthet a vízen tartózkodókra.
A hivatalos balatoni viharjelző szolgálat minden évben április 1. és október 31. között működik, de jelentős vízszintkilengés az év bármely szakában kialakulhat.
Az őszi és téli időszak veszélyeiről a balatoni viharjelzési szezon lezárásáról szóló cikkünkben is olvashatsz.
A Balaton vize nem tűnik el, csak átrendeződik
A vízszintkilengés a Balaton egyik legérdekesebb természeti jelensége. Az erős szél a sekély tómedencében jelentős mennyiségű vizet mozdíthat el, így az egyik parton emelkedés, a másikon süllyedés következhet be.
Amikor a szél elcsendesedik, a víz fokozatosan visszarendeződik, és akár hosszabb ideig tartó vízlengés is kialakulhat.
A következő szeles balatoni napon tehát ne lepődj meg, ha a megszokott partvonal egészen más képet mutat. Nem feltétlenül a tó teljes vízszintje változott meg, lehet, hogy egyszerűen a szél rendezte át a vizet.
Gyakran ismételt kérdések
Eltűnhet a Balaton vize az erős szél miatt?
Nem. A szél a tó vizét egyik területről a másikra mozgatja. Ez átmeneti helyi vízszintváltozást okoz, nem pedig a teljes vízkészlet eltűnését.
Melyik parton emelkedik meg a vízszint?
Ez a szél irányától függ. A víz általában a szél haladási irányában torlódik fel, ezért más-más partszakaszokon jelentkezhet emelkedés vagy süllyedés.
Mennyi ideig tarthat egy balatoni vízlengés?
A vízmozgás több órán keresztül fennmaradhat, és fokozatosan csillapodik. Újabb szélerősödés vagy szélirányváltozás esetén tovább is tarthat.
Összefügg a vízszintkilengés a Balaton alacsony vízállásával?
Nem közvetlenül. A tartósan alacsony átlagos vízállás elsősorban a tó vízmérlegével függ össze, míg a vízszintkilengés átmeneti, szél okozta helyi változás.
Előfordulhat vízszintkilengés télen is?
Igen. A jelenség nincs évszakhoz kötve. Amikor a tó felszíne szabad, a tartósan erős szél télen is jelentős kilengést idézhet elő.
Mi a különbség a vízszintkilengés és a hullámzás között?
A szél keltette felszíni hullámzás jellemzően néhány másodperces periódusú, míg a vízszintkilengés és a vízlengés a tó nagyobb víztömegének lassú mozgásával függ össze. A két jelenség egyszerre is megfigyelhető.