Balatoni Időjárás
Aktuális balatoni viharjelzés
— Nyugati-medence · Szünetel április 1-ig — Középső-medence · Szünetel április 1-ig — Keleti-medence · Szünetel április 1-ig — Velencei-tó · Szünetel április 1-ig
Részletek

A viharjelző rendszer április 1-ig szünetel – addig kövesd az országos időjárási riasztásokat.

· Szerkesztő: Balatoni Időjárás szerkesztősége

Vízszintkilengés a Balatonon: így tolja a szél a vizet

Viharos szélben hullámzó Balaton, meghajló nádas és sötét viharfelhők a tó felett.

Képzeld el, hogy egy erősen szeles napon a Balaton egyik partján szokatlanul alacsony a víz, miközben a tó másik végén a hullámok már a parti sétányt ostromolják. Hová tűnt a víz az egyik oldalról, és miért emelkedett meg a másikon?

A háttérben a Balaton vízszintkilengése áll, amelynek legfontosabb kiváltó oka az erős, tartós szél. A jelenség különösen látványos lehet hazánk legnagyobb taván, ahol a sekély víz és a hosszúkás medence kedvez a jelentős vízszintkülönbségek kialakulásának.

Nézzük meg, hogyan képes a szél megmozgatni a tó vizét, és milyen következményekkel járhat ez a part mentén.

Mi az a vízszintkilengés?

A vízszintkilengés során a szél a tó vizét valamelyik part felé hajtja, ahol az feltorlódik. Eközben a szél felőli oldalon csökken a vízszint.

A Balaton teljes vízmennyisége ettől lényegében nem változik, csupán átmenetileg átrendeződik a medencében.

Amikor a szél gyengül vagy megszűnik, a víz visszaáramlik, és a lendülete miatt ide-oda lenghet. Ezt a periodikus mozgást nevezzük vízlengésnek, idegen szóval szeiche-nek.

A szél tehát először kibillenti a vizet az egyensúlyi helyzetéből, a visszarendeződés során pedig vízlengés alakulhat ki.

Miért különösen látványos a Balatonon?

A Balaton adottságai miatt az erős szél jelentős hatást gyakorolhat a vízszintre.

A tó közel 78 kilométer hosszú, átlagos szélessége 7–8 kilométer, mélysége pedig mindössze 3–3,5 méter körüli. Ez a sekélység különösen fontos, mert a szél viszonylag nagy vízszintkülönbséget képes kialakítani.

A medence alakja és a szél iránya egyaránt meghatározza, merre mozdul el a víz. Tartós, a tó hossztengelyével közel párhuzamos szélben például Keszthely és a keleti medence között jelentős eltérés alakulhat ki.

Más szélirány esetén a Balaton északi és déli partja között is megfigyelhető vízszintkülönbség.

Hogyan tolja a szél a Balaton vizét?

A folyamat egyszerű fizikai törvényszerűségeken alapul.

A szél mozgásba hozza a vizet

Amikor a szél végigsöpör a tó felszínén, súrlódási erőt fejt ki rá. Ez nemcsak hullámokat kelt, hanem tartós szél esetén a víztömeg átrendeződését is előidézi.

A vízfelszínre ható szélfeszültség megközelítőleg a szélsebesség négyzetével arányos. Ez azt jelenti, hogy a szél erősödésével a vízre gyakorolt hatás különösen gyorsan növekedhet.

A víz az egyik partnál feltorlódik

A szél által hajtott víz a medence egyik részében felhalmozódik, a másik oldalon pedig visszahúzódik.

Ennek eredményeként a tó vízfelszíne átmenetileg eltér a nyugalmi helyzetétől. Erős szél esetén a különbség akár több tíz centiméter is lehet.

A kilengés nagyságát nemcsak a szél erőssége, hanem annak időtartama, iránya, valamint a medence alakja és mélysége is befolyásolja.

A szél elülte után megindul a visszaáramlás

Amikor a szél gyengül, a feltorlódott víz a gravitáció hatására visszaáramlik.

A víztömeg lendülete miatt lengés alakulhat ki, amely órákon keresztül fennmaradhat. A Balaton teljes hosszára kiterjedő vízlengés periódusa nagyságrendileg 10–12 óra, de a tó különböző medencéiben ennél rövidebb lengések is előfordulnak.

A mozgás fokozatosan csillapodik, amennyiben újabb szélhatás nem tartja fenn vagy nem erősíti fel.

A balatoni vízszintkilengés és vízlengés (szeiche) kialakulása a szél hatására – magyarázó infografika.

Mekkora vízszintkülönbség alakulhat ki a Balatonon?

A Balatonon nemcsak néhány centiméteres vízszintkilengéseket figyeltek meg. Szélsőséges időjárási helyzetekben a tó különböző részei között akár egy métert meghaladó különbség is kialakulhat.

💡 Tudtad-e? A szél 101 centiméteres vízszintkülönbséget is okozott a Balatonon!

2007. január 18–19-én, a Kyrill viharciklon idején 101 centiméteres vízszintkülönbséget mértek Keszthely és Balatonfűzfő között.

A tartós délnyugati szél a vizet a Balaton keleti része felé hajtotta. Keszthelynél mindössze 47 centiméteres vízállást mértek, miközben a Fűzfői-öbölben 148 centimétert mutatott a vízmérce.

A jelentős kilengés kialakulása megközelítőleg 20 órát vett igénybe, a teljes visszarendeződés pedig csak január 20-án, a déli órák körül fejeződött be.

Az eseményt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrológiai szakvéleménye részletesen dokumentálja.

Nem ez volt az egyetlen figyelemre méltó eset. 2021. október 21-én egy erős széllel érkező hidegfront előtt Keszthely és Balatonfűzfő között 76 centiméteres vízszintkülönbséget mértek.

Az Időkép korabeli beszámolója szerint Keszthelynél néhány óra alatt jelentősen visszahúzódott a víz, miközben a Balaton keleti részén emelkedett a vízállás.

Ezek az esetek jól mutatják, hogy a szél nemcsak a hullámok magasságát, hanem a helyi vízállást is jelentősen befolyásolhatja.

A légnyomás is befolyásolja a vízszintet?

Igen, de a balatoni vízszintkilengésben általában a szél hatása a meghatározó.

A légköri nyomás különbségei szintén befolyásolhatják a vízfelszín helyzetét. Egy gyorsan átvonuló időjárási frontnál a változó szélirány, a szélerősség és a légnyomás együttesen alakíthatja a víz mozgását.

A jelenség összetett, ezért egy adott helyen mért vízszintváltozásból önmagában nem lehet megállapítani, hogy annak mekkora részét okozta a szél, illetve a légnyomás.

Milyen következményei lehetnek a vízszintkilengésnek?

Bár természetes jelenségről van szó, a jelentősebb kilengések a part mentén problémákat is okozhatnak.

  • Kikötőkben: a vízszint átmeneti csökkenése miatt kisebb lehet a rendelkezésre álló vízmélység, ami megnehezítheti a hajók közlekedését.

  • Strandokon és sétányokon: a feltorlódó víz és a hullámzás együtt elöntheti az alacsonyan fekvő partszakaszokat.

  • Nádasokban és sekély öblökben: a helyi vízszintváltozás különösen feltűnő lehet, mert a lapos meder miatt a vízpart vonala is jelentősen elmozdulhat.

  • Vízi közlekedésnél: az áramlások és a változó vízmélység további nehézséget jelenthetnek, különösen erős szélben.

A vízszintkilengés rendszerint órák alatt fejlődik ki, de a hozzá kapcsolódó viharos szél és hullámzás ennél sokkal gyorsabban is veszélyessé válhat.

Miért nem ugyanaz a helyi vízállás és a Balaton átlagos vízszintje?

Erős szélben egy parti vízmérce emelkedést mutathat, miközben a tó másik részén éppen csökken a vízszint. Egyetlen mérőállomás pillanatnyi adata ezért nem feltétlenül jellemzi a teljes Balaton vízállását.

Fontos különbséget tenni az átmeneti kilengés és a tartós apadás között. Utóbbit elsősorban a csapadék, a párolgás és a vízgyűjtő területről érkező utánpótlás alakulása határozza meg.

Erről részletesebben is olvashatsz a Balaton vízállásáról és az apadás okairól szóló cikkünkben.

Mire figyelj, ha erős szél várható a Balatonnál?

A vízszintkilengés mellett az erős szél és a hullámzás is veszélyt jelenthet a vízen tartózkodókra.

A hivatalos balatoni viharjelző szolgálat minden évben április 1. és október 31. között működik, de jelentős vízszintkilengés az év bármely szakában kialakulhat.

Az őszi és téli időszak veszélyeiről a balatoni viharjelzési szezon lezárásáról szóló cikkünkben is olvashatsz.

A Balaton vize nem tűnik el, csak átrendeződik

A vízszintkilengés a Balaton egyik legérdekesebb természeti jelensége. Az erős szél a sekély tómedencében jelentős mennyiségű vizet mozdíthat el, így az egyik parton emelkedés, a másikon süllyedés következhet be.

Amikor a szél elcsendesedik, a víz fokozatosan visszarendeződik, és akár hosszabb ideig tartó vízlengés is kialakulhat.

A következő szeles balatoni napon tehát ne lepődj meg, ha a megszokott partvonal egészen más képet mutat. Nem feltétlenül a tó teljes vízszintje változott meg, lehet, hogy egyszerűen a szél rendezte át a vizet.

Gyakran ismételt kérdések

Eltűnhet a Balaton vize az erős szél miatt?

Nem. A szél a tó vizét egyik területről a másikra mozgatja. Ez átmeneti helyi vízszintváltozást okoz, nem pedig a teljes vízkészlet eltűnését.

Melyik parton emelkedik meg a vízszint?

Ez a szél irányától függ. A víz általában a szél haladási irányában torlódik fel, ezért más-más partszakaszokon jelentkezhet emelkedés vagy süllyedés.

Mennyi ideig tarthat egy balatoni vízlengés?

A vízmozgás több órán keresztül fennmaradhat, és fokozatosan csillapodik. Újabb szélerősödés vagy szélirányváltozás esetén tovább is tarthat.

Összefügg a vízszintkilengés a Balaton alacsony vízállásával?

Nem közvetlenül. A tartósan alacsony átlagos vízállás elsősorban a tó vízmérlegével függ össze, míg a vízszintkilengés átmeneti, szél okozta helyi változás.

Előfordulhat vízszintkilengés télen is?

Igen. A jelenség nincs évszakhoz kötve. Amikor a tó felszíne szabad, a tartósan erős szél télen is jelentős kilengést idézhet elő.

Mi a különbség a vízszintkilengés és a hullámzás között?

A szél keltette felszíni hullámzás jellemzően néhány másodperces periódusú, míg a vízszintkilengés és a vízlengés a tó nagyobb víztömegének lassú mozgásával függ össze. A két jelenség egyszerre is megfigyelhető.

Jó-e ma fürdeni? Balaton vízhőmérséklet ma – mért érték és trend →

Kapcsolódó cikkek

Több cikk ebben a témában: Vízhőmérséklet és vízállás