49 centiméterre csökkent a Balaton átlagos vízállása 2026. augusztus 13-án reggel. Augusztus első napján még 56 centimétert mértek, vagyis 12 nap alatt 7 centiméterrel került lejjebb a vízállás. A szám önmagában azonban könnyen félreérthető: a 49 centiméter nem azt jelenti, hogy a Balaton mindössze fél méter mély. Megnéztük, mit mutatnak a hivatalos vízügyi adatok, mi áll az apadás hátterében, és mennyire szokatlan a jelenlegi helyzet.
A legfontosabb tudnivalók röviden
2026. augusztus 13-án reggel 49 cm volt a Balaton átlagvízállása.
Augusztus 1-jén még 56 cm-t mértek.
Ez 12 nap alatt 7 centiméteres csökkenést jelent.
A 49 cm vízmércei érték, nem a Balaton tényleges vízmélysége.
A jelenlegi vízállás alacsony, de nem történelmi minimum.
A hivatalos vízügyi értékelés szerint a Balaton vízgyűjtőjén 2021 óta halmozódik a csapadékhiány.
A 2025/26-os téli feltöltődési időszakban a Balaton vízállása a sokéves átlagos mintegy 50 cm helyett mindössze 21 cm-rel emelkedett.
56 centiméterről 49-re csökkent a Balaton vízállása
A Vízügy aktuális Balaton-átlag adatsora alapján augusztus első felében egyértelmű apadás figyelhető meg.
Dátum | Balaton átlagos vízállása |
|---|---|
augusztus 1. | 56 cm |
augusztus 3. | 55 cm |
augusztus 5. | 54 cm |
augusztus 8. | 54 cm |
augusztus 9. | 53 cm |
augusztus 10. | 52 cm |
augusztus 11. | 51 cm |
augusztus 12. | 50 cm |
augusztus 13. | 49 cm |
Forrás: Vízügy – Balaton átlag vízmérce (Vízügy)
Augusztus 1. és 13. között tehát 7 centiméterrel csökkent a Balaton átlagvízállása. A folyamat megértéséhez azonban nem elég kizárólag az elmúlt napokat nézni: a jelenlegi helyzetnek több évre visszanyúló előzményei vannak.
A Balaton átlagvízállása augusztus 1. és 13. között 56 cm-ről 49 cm-re csökkent. Adatforrás: Vízügy.
Mit jelent valójában a 49 centiméter?
Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a Balaton vízállását a tó tényleges mélységével azonosítjuk.
A 49 centiméter nem azt jelenti, hogy a Balaton átlagosan 49 centiméter mély.
A vízállást egy rögzített vízmércei nullponthoz viszonyítva adják meg. A Balaton-átlag vízmérce nullpontja 103,420 méter Balti-tengerszint feletti magasságon található. A közölt centiméterérték ehhez a referencia-szinthez viszonyított hidrológiai adat.
A Balaton tényleges átlagos mélysége körülbelül 3,5 méter, vízfelülete pedig kereken 600 négyzetkilométer, tehát egészen más nagyságrendről beszélünk.
Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – Balaton áttekintő térkép és jellemző adatok
Vagyis az olyan leegyszerűsített megfogalmazás, hogy „már csak 49 centis a Balaton”, félrevezető. A vízállás valóban alacsony, de a 49 cm nem a tó mélységét mutatja.
Mit jelent 7 centiméter egy ekkora tónál?
Hét centiméter első hallásra nem tűnik soknak. Egy körülbelül 600 négyzetkilométeres tó esetében azonban egészen más léptékben kell gondolkodni.
Ha szemléltetésként változatlan, 600 négyzetkilométeres vízfelülettel számolunk, akkor egyetlen centiméter vízréteg körülbelül 6 millió köbméternek felel meg.
Hét centiméter így nagyságrendileg 42 millió köbmétert jelent.
Ez a Balatoni Időjárás saját szemléltető számítása, nem hivatalos balatoni vízmérleg. A tényleges vízkészlet-változás kiszámítása ennél összetettebb, többek között azért is, mert a tó vízfelületének nagysága a vízállással együtt változik.
A szám mégis jól érzékelteti, hogy a Balaton esetében néhány centiméteres változás mögött is rendkívül nagy vízmennyiség állhat.
Alacsonynak számít a 49 centiméter?
Igen, alacsony érték, de nem történelmi rekord.
A Vízügy Balaton-átlag vízmércéjének adatlapján a nyilvántartott legkisebb vízállás 23 cm, a legnagyobb pedig 155 cm. A jelenlegi 49 cm tehát nem példátlanul alacsony.
A közelmúlthoz viszonyítva azonban már sokkal feltűnőbb a helyzet.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint 2025-ben a Balaton legalacsonyabb átlagvízállása 64 cm volt, amelyet október 21. és 25. között mértek.
2026-ban tehát már augusztus közepére 15 centiméterrel alacsonyabb szintre került a Balaton, mint 2025 egészének minimuma.
Miért apad a Balaton?
A Balaton vízállása természetes módon változik az év során.
A tó természetes vízháztartását alapvetően három fontos tényező alakítja:
a közvetlenül a tó felszínére hulló csapadék,
a vízgyűjtőről a tóba érkező hozzáfolyás,
valamint a Balaton felszínéről történő párolgás.
Nyáron természetes módon nagyobb a párolgási veszteség. Ha közben kevés csapadék hullik, és a vízgyűjtőről sem érkezik elegendő utánpótlás, a tó vízállása csökken.
A jelenlegi helyzet azonban nem egyszerűen egy átlagos nyári apadás története.
A probléma nem 2026 nyarán kezdődött
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2026 májusában közzétett értékelése szerint a Balaton vízgyűjtőjén 2021 óta folyamatosan halmozódik a csapadékhiány.
2026 áprilisára ez a hiány területi átlagban már megközelítette az 500 millimétert.
A 2025. november 1. és 2026. április 30. közötti téli hidrológiai félévben ráadásul 26 százalékkal kevesebb csapadék hullott a Balaton vízgyűjtőjére, mint az 1991–2020 közötti sokéves átlag.
Ennek a vízállásban is jól látható következménye lett. A Balaton vízállása az októbertől áprilisig tartó feltöltődési időszakban hosszú távon átlagosan mintegy 50 centiméterrel emelkedik. A legutóbbi időszakban azonban mindössze 21 centiméteres emelkedés történt.
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság – A Balaton és a Velencei-tó téli hidrológiai félévének értékelése (OVF)
A Balaton tehát már eleve kedvezőtlenebb helyzetből érkezett meg a nyári párolgási időszakba.
A meleg nemcsak a Balaton felszínén számít
A magasabb hőmérséklet nem kizárólag azért fontos, mert több víz párolog el közvetlenül a Balatonból.
A meleg a teljes vízgyűjtő párolgását növeli. A talajból és a növényzeten keresztül is több víz kerül vissza a légkörbe, ezért a lehulló csapadék kisebb része tud végül eljutni a tóba.
Ezért önmagában az, hogy egy-egy napon nagyobb zápor éri a Balatont, még nem feltétlenül fordítja meg a hosszabb távú folyamatot.
A tó szempontjából a teljes vízgyűjtő időjárása számít.
Már 2025 is rendkívül vízhiányos év volt
A jelenlegi helyzet előzményei az előző év adataiban is világosan látszanak.
Az OVF előzetes értékelése szerint 2025-ben a Balaton vízgyűjtőjére területi átlagban 516 milliméter csapadék hullott. Ez 151 milliméterrel, vagyis 23 százalékkal kevesebb volt az 1991–2020 közötti átlagnál.
A tó természetes vízkészlet-változása 2025-ben –220 tómm volt. Az OVF szerint ez a megbízhatónak tekintett, 1921 óta rendelkezésre álló balatoni vízháztartási adatsor második legalacsonyabb éves értéke volt.
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság – A Balaton 2025. évi vízháztartása (OVF)
Ez jól mutatja, hogy a 2026-os alacsony vízállás nem egyik napról a másikra alakult ki.
Elengedik a Balaton vizét a Sión?
Az alacsony balatoni vízállás idején rendszeresen felmerül ez a kérdés.
Az OVF 2026. májusi helyzetértékelése szerint május 21-én 86 cm volt a Balaton átlagvízállása, ami 34 centiméterrel maradt el az adott időszakra megengedhető 120 cm-es maximális vízállástól.
Az OVF akkor egyértelműen közölte, hogy nem történt vízeresztés.
Fontos azonban, hogy ez a megállapítás a május 21-i helyzetre vonatkozott. Ebből nem következtetünk automatikusan arra, hogy augusztusban milyen a Sió-zsilip aktuális üzemállapota.
Kiszárad a Balaton?
A 49 centiméteres vízállásból nem következik, hogy a Balaton kiszáradás előtt állna.
Egyrészt a 49 cm nem a tó tényleges mélységét jelenti. Másrészt korábban ennél jóval alacsonyabb vízállást is mértek.
Ugyanakkor az sem lenne helyes, ha a jelenlegi folyamatot jelentéktelennek tekintenénk.
A lényeg nem egyetlen kiragadott szám, hanem az, hogy a Balaton vízgyűjtőjén több éve halmozódik a vízhiány, miközben a legutóbbi téli feltöltődés is messze elmaradt a megszokottól.
A fontosabb kérdés ezért nem az, hogy „kiszárad-e a Balaton”, hanem az, hogy hogyan alakul hosszabb távon a tó vízháztartása.
Megoldaná néhány nagyobb eső?
Egy komolyabb esőzés természetesen lassíthatja az apadást, egy hosszabb csapadékos időszak pedig akár emelkedést is hozhat.
Egy több év alatt felhalmozódott vízhiányt azonban egyetlen zivatar vagy egy esős hétvége nem tud megszüntetni.
Ráadásul nemcsak az számít, mennyi eső hullik közvetlenül a Balaton felszínére. Legalább ilyen fontos, hogy mennyi csapadék érkezik a teljes vízgyűjtőre, és ebből mennyi jut végül hozzáfolyásként a tóba.
Tartós javuláshoz ezért hosszabb időn át kedvezőbb vízháztartási helyzetre lenne szükség.
Mit jelent az alacsonyabb vízállás a strandolóknak?
A 49 centiméteres átlagvízállásból nem lehet megmondani, hogy egy konkrét balatoni strandnál milyen mély a víz.
A tómeder kialakítása helyenként jelentősen eltér. A sekélyebb partszakaszokon az alacsonyabb vízállás látványosabban érzékelhető lehet, míg máshol kevésbé.
Az átlagvízállásból önmagában a fürdővíz minőségére vagy hőmérsékletére sem lehet következtetni. Ha strandolást tervezel, érdemes külön megnézni, mitől változik a Balaton vízhőmérséklete.
Érdemes külön kezelni:
a Balaton átlagvízállását,
a helyi vízmélységet,
a vízhőmérsékletet,
a vízminőséget,
valamint az aktuális időjárási körülményeket.
Mi várható a következő hetekben?
A nyár végi vízállás alakulását jelentős részben az határozza meg, hogyan alakul az időjárás a Balaton teljes vízgyűjtőjén.
Tartósan meleg és száraz időben tovább folytatódhat az apadás. Egy hosszabb, nagyobb területet érintő csapadékosabb időszak viszont lassíthatja a csökkenést, stabilizálhatja a helyzetet, kedvező esetben pedig emelkedést is hozhat.
Pontos vízállást hetekkel előre pusztán az időjárás-előrejelzésből nem lehet megbízhatóan meghatározni.
Ezért a Balaton vízállásánál nemcsak az aktuális centiméterértéket érdemes figyelni, hanem a hosszabb távú tendenciát is.
Gyakori kérdések a Balaton vízállásáról
Mennyi most a Balaton vízállása?
A Vízügy hivatalos adatai szerint 2026. augusztus 13-án reggel 7 órakor 49 cm volt a Balaton átlagvízállása.
Mennyi volt augusztus elején?
Augusztus 1-jén 56 cm volt az átlagvízállás, így augusztus 13-ig 7 centiméteres csökkenés történt.
Tényleg csak 49 centiméter mély a Balaton?
Nem. A 49 cm vízmércei érték, nem a tó tényleges vízmélysége. A Balaton átlagos mélysége körülbelül 3,5 méter.
Rekordalacsony a 49 centiméter?
Nem. A Balaton-átlag vízmércén nyilvántartott legkisebb vízállás 23 cm. A jelenlegi érték alacsony, de nem történelmi rekord.
Miért apad a Balaton?
A háttérben több tényező együttes hatása áll: a több éve halmozódó csapadékhiány, a gyenge téli-tavaszi feltöltődés, a vízgyűjtőről érkező utánpótlás és a nyári párolgás.
Kiszárad a Balaton?
A jelenlegi 49 cm-es vízállásból ilyen következtetés nem vonható le. A több éve tartó kedvezőtlen vízháztartási folyamat ugyanakkor valós, ezért érdemes figyelemmel követni.
Segíthet az eső?
Igen. Egy tartósabb csapadékos időszak mérsékelheti az apadást, de a több év alatt felhalmozódott vízhiány tartós csökkentéséhez hosszabb távon kedvezőbb vízháztartási helyzetre van szükség.
Nem önmagában a 49 centiméter a fontos
A 49 centiméteres Balaton-vízállás figyelemfelkeltő adat, de önmagában nem mondja el, milyen állapotban van a tó.
A valóban fontos információ a tendencia és annak háttere.
Augusztus 1. és 13. között 7 centiméterrel csökkent az átlagvízállás. Eközben a hivatalos vízügyi adatok szerint a Balaton vízgyűjtőjén 2021 óta halmozódik a csapadékhiány, a legutóbbi téli feltöltődés pedig messze elmaradt a sokéves átlagtól.
A következő időszakban ezért nem egyetlen napi centiméterértéket érdemes kiragadni, hanem azt figyelni, hogy folytatódik-e az apadás, stabilizálódik-e a vízállás, vagy egy csapadékosabb időszak képes lesz megfordítani a folyamatot.