Szeptember végén és október elején már egészen más arcát mutatja az időjárás, mint néhány héttel korábban. A nappalok még lehetnek kellemesen melegek, hajnalra azonban erősen lehűlhet a levegő, megjelenik a harmat, gyakoribbá válnak az esős időszakok, és a szélnek is egyre nagyobb szerepe lesz.
A szüreti időjárás ezért jóval többről szól annál, hogy süt-e a nap. Néhány napnyi eső vagy egy hideg, derült éjszaka is befolyásolhatja, mikor érdemes elkezdeni a betakarítást.
Miért lehet ennyire hideg a hajnal ősszel?
Ősszel rövidülnek a nappalok és hosszabbak lesznek az éjszakák. A talaj napközben kevesebb energiát kap, miközben éjszaka hosszabb időn keresztül veszít hőt.
Derült, gyenge széllel járó éjszakákon ez különösen látványos lehet. A talaj közelében lévő levegő gyorsan lehűlhet, ezért előfordulhat, hogy egy kellemes délutánt kifejezetten csípős hajnal követ.
A legmélyebb fekvésű területeken még erősebb lehet a lehűlés. A hidegebb levegő ugyanis sűrűbb, ezért lefolyik a domboldalakról, és a völgyekben, mélyedésekben gyűlhet össze. Ezért ugyanazon a környéken is jelentős hőmérsékleti különbség alakulhat ki két szőlőültetvény vagy gyümölcsös között.
Harmat: miért lesz reggel minden vizes?
A harmat kialakulása szorosan összefügg az éjszakai lehűléssel.
Ahogy csökken a hőmérséklet, a levegő elérheti az úgynevezett harmatpontot. Ekkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik a hidegebb felületeken: a füvön, leveleken, szőlőszemeken vagy akár az autók tetején.
Ezért lehet teljesen vizes a növényzet úgy is, hogy éjszaka egyáltalán nem esett.
A harmat önmagában természetes őszi jelenség. Szüret idején azonban az számít igazán, milyen gyorsan szárad fel. Ha a levelek és a termés hosszú időn keresztül nedvesek maradnak, az kedvezhet egyes gombás betegségek kialakulásának.
Napos, kissé szeles délelőttön viszont a nedvesség általában gyorsabban eltűnik.
Mi történik, ha közvetlenül szüret előtt esik?
A szüret előtti eső sokkal kellemetlenebb lehet, mint egy néhány héttel korábbi csapadékos időszak.
A nedves talaj megnehezítheti a munkát, különösen ott, ahol gépekkel is közlekednek a sorok között. Tartósan párás, nedves időben a szőlőfürtök is lassabban száradnak, ami növelheti a rothadás kockázatát.
A nagyobb mennyiségű csapadék a szőlőszemek víztartalmára is hatással lehet. Emiatt a szüret időpontjának meghatározásakor nemcsak az számít, mennyire érett a termés, hanem az is, milyen idő várható a következő napokban.
Ha hosszabb esős periódus közeledik, előfordulhat, hogy a termelő inkább korábbra időzíti a betakarítást.
A szél néha kifejezetten jól jön
Szüret idején a mérsékelt légmozgás sokszor kedvező.
Segíthet felszárítani a harmatot és az eső után a növényeken maradó nedvességet, miközben csökkentheti annak esélyét is, hogy a hideg levegő hosszú időre megüljön egy mélyebben fekvő területen.
A teljes szélcsend ezzel szemben kedvezhet az erős hajnali lehűlésnek.
Persze a túl erős szél már nem előny: kellemetlenné teheti a munkát, lehűtheti a levegőt, és viharos széllökések esetén akár mechanikai károkat is okozhat.
Derült éjszaka után nagyobb lehet a lehűlés
Ősszel érdekes módon nem feltétlenül a borult éjszakák a leghidegebbek.
A felhőzet részben visszatartja a felszín által kisugárzott hőt. Derült időben viszont hatékonyabb a kisugárzási lehűlés, ezért hajnalra alacsonyabb hőmérséklet alakulhat ki.
Ezért érdemes különösen figyelni azokra az időszakokra, amikor egy napsütéses, száraz napot derült és szélcsendes éjszaka követ.
Késő ősszel ilyen helyzetekben már talaj menti fagy is kialakulhat.
A hűvös éjszakák a szőlőnek is kedvezhetnek
A nappali meleg és a hűvösebb éjszakák közötti nagyobb hőmérséklet-különbség a szőlő érési időszakában kedvező is lehet.
A hűvösebb éjszakák lassíthatják bizonyos érési folyamatokat, így hozzájárulhatnak a savak jobb megőrzéséhez és az aromák kiegyensúlyozottabb fejlődéséhez.
Ez is jól mutatja, hogy az őszi lehűlés nem feltétlenül hátrány: a probléma inkább akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet már a fagyhatár közelébe süllyed.
Milyen a kedvező szüreti időjárás?
A szüret szempontjából általában a tartósan száraz, nyugodt idő a legkedvezőbb.
Ideális esetben a hajnal ugyan hűvös, de nem fagyos, napközben pedig van elegendő napsütés ahhoz, hogy gyorsan felszáradjon a harmat. Egy kevés légmozgás szintén hasznos lehet.
A nagy napi hőingás ugyanakkor ősszel teljesen természetes. Könnyen előfordulhat, hogy hajnalban kabát kell, délután viszont már pólóban is kellemes az idő.
Aki szüretre indul, annak ezért a réteges öltözködés mellett az aktuális időjárás-előrejelzést is érdemes figyelnie.
Az ősz időjárása néhány nap alatt mindent átírhat
A szüreti időszak egyik érdekessége éppen a változékonyság.
Egyik reggel köd vagy vastag harmat boríthatja a tájat, délután pedig 20 fok körüli napsütésben dolgozhatunk. Néhány nappal később egy hidegfront már esőt, erős szelet és jóval alacsonyabb hőmérsékletet hozhat.
Ezért a szüret időzítésében az időjárás-előrejelzés különösen fontos. Ősszel gyakran már néhány nap különbség is sokat számít.
Gyakran ismételt kérdések
Miért hűl le ősszel ennyire a levegő hajnalra?
A hosszabb éjszakák alatt több idő jut a felszín lehűlésére. Derült és szélcsendes időben a kisugárzási lehűlés különösen erős lehet.
Miért harmatos reggel a szőlő, ha nem esett?
A lehűlő levegő elérheti a harmatpontot, ekkor a vízgőz kicsapódik a hidegebb leveleken, gyümölcsökön és más felületeken.
Miért problémás a szüret előtti eső?
Megnehezítheti a betakarítást, növelheti a termés nedvességét, és tartósan párás időben kedvezhet a rothadásnak és egyes gombás betegségeknek.
Miért hidegebbek gyakran a völgyek hajnalban?
A hidegebb, sűrűbb levegő lefelé áramlik a lejtőkön, majd a mélyebben fekvő területeken összegyűlhet.
Milyen idő a legjobb szürethez?
A száraz, mérsékelten meleg nappalok, hűvös, de fagymentes hajnalok és gyenge vagy mérsékelt légmozgás általában kedvező körülményeket teremtenek.
