Nyáron szinte mindenki megnézi időnként az esőradart, mielőtt elindul otthonról. De vajon pontosan mit jelentenek a képernyőn lassan araszoló kék, zöld, sárga, narancssárga és piros foltok? Az esőradar értelmezése nem nehéz, ha ismered a működésének alapjait és a színskála jelentését.
Magyarországon a HungaroMet Nonprofit Zrt. – korábbi nevén Országos Meteorológiai Szolgálat, röviden OMSZ – öt meteorológiai radarállomást üzemeltet. Ezek Pogányváron, Napkoron, Budapest-Pestszentlőrincen, Szentes-Lapistón, valamint a Mecsekben, a Hármas-hegyen találhatók. A hálózat legújabb tagja a Hármas-hegyi radar, amely 2021 őszén kezdte meg működését.
Az öt állomás adataiból készül az országos kompozit radarkép, amelyet a HungaroMet hivatalos oldalán és számos más időjárási szolgáltatásban is láthatunk. Nézzük meg, hogyan olvashatod le róla, hol esik, milyen intenzív a csapadék, és merre haladhat tovább.
Hogyan készül a radarkép?
A meteorológiai radar mikrohullámú impulzusokat bocsát ki a légkörbe. Ezek az impulzusok a vízcseppekről, hópelyhekről, jégszemekről és más csapadékrészecskékről részben visszaverődnek, a radar pedig érzékeli a visszatérő jelet.
A visszavert jel erősségét reflektivitásnak nevezik, mértékegysége a dBZ. Általánosságban minél erősebb a visszaverődés, annál intenzívebb csapadékra lehet következtetni.
A magyar radarhálózat kompozit képe megközelítőleg 1 × 1 kilométeres területi felbontású, és ötpercenként frissül. Ennek köszönhetően szinte valós időben követhetjük a záporok, zivatarok és nagyobb csapadékmezők mozgását.
A radar azonban nem közvetlenül a földet érő esőt méri. A légkör egy adott magasságában lévő csapadékrészecskéket érzékeli, amelyek útjuk során elpárologhatnak, elsodródhatnak, vagy más halmazállapotúvá válhatnak. Ezért előfordulhat, hogy a térképen csapadék látható, miközben a felszínen még nem esik, vagy egyáltalán nem érkezik meg a csapadék.
Mit mutatnak az esőradar színei?
A radarkép színei a csapadék becsült pillanatnyi intenzitását jelzik. A HungaroMet hivatalos radarképe 11 különböző intenzitási fokozatot használ.
Az egyszerűbb értelmezés érdekében ezek – a met.hu hivatalos radar-ismertetőjének kategóriahatárait követve – a következő nagyobb csoportokba rendezhetők:
Csapadék jellege | Pillanatnyi intenzitás | Jellemző színek |
|---|---|---|
Nagyon gyenge | 0,02–0,3 mm/óra | sötétkék, kék |
Gyenge | 0,3–0,6 mm/óra | világoskék |
Mérsékelt | 0,6–2,7 mm/óra | türkiz, zöld |
Közepes | 2,7–11,5 mm/óra | világoszöld, sárga |
Erős | 11,5–48,6 mm/óra | narancssárga, piros |
Felhőszakadás | 48,6 mm/óra felett | sötétpiros, fekete |
A hivatalos HungaroMet-skálán nincs lila vagy magenta árnyalat. Ilyen színekkel más időjárási alkalmazásokban találkozhatsz, de azok saját színskálát és eltérő intenzitási határokat használhatnak. Emiatt mindig az éppen megnyitott térkép jelmagyarázatát érdemes figyelembe venni.
Nem lehullott mennyiséget, hanem intenzitást látsz
A radarképen szereplő milliméter/óra érték pillanatnyi intenzitást jelent. Ha például egy területen 60 mm/óra feletti értéket mutat a radar, az nem jelenti automatikusan azt, hogy egy teljes órán keresztül ilyen ütemben esik, és ténylegesen legalább 60 milliméter csapadék fog lehullani.
Lehetséges, hogy ez az intenzitás csak néhány percig tart, vagy a legerősebb csapadék csak egy kisebb területet érint. A ténylegesen lehullott mennyiséget a felszíni csapadékmérő állomások adatai alapján lehet pontosabban meghatározni.
A radar közvetlenül a csapadékrészecskékről visszaverődő jelet méri. Az ebből kiszámított csapadékintenzitás azonban becslés. Erős zivatarcellák esetén például a csapadék annyira gyengítheti a radarjelet, hogy a cella mögötti területeken a rendszer a valóságosnál kisebb intenzitást mutat.
Hogyan értelmezzük a radarképet havazáskor?
Havazás esetén a radarkép esőre számított színskáláját különösen óvatosan kell értelmezni.
Azonos méret esetén a folyékony vízcseppek erősebben verik vissza a radarjelet, mint a fagyott csapadékrészecskék. A hópelyhek azonban rendszerint jóval nagyobbak az esőcseppeknél, a visszavert jel erőssége pedig nagymértékben függ a részecskék méretétől.
Emiatt azonos víztartalom mellett a nagyobb hópelyhek erősebb radarjelet eredményezhetnek, mint amekkorára az esőre kialakított intenzitási skála alapján számítanánk. A radaron megjelenő szín így havazáskor gyakran nagyobb vízegyenértéket sugall annál, mint amennyi ténylegesen eléri a felszínt.
Ezzel ellentétes hiba is előfordulhat. A radarállomástól távolabb a radarnyaláb már magasabban halad, ezért az alacsony felhőzetből hulló havazás egy részét akár nem is érzékeli. Télen tehát nem érdemes kizárólag a radarkép színei alapján megítélni a csapadék intenzitását.
Merre tart a zápor?
Az esőradar egyik legnagyobb előnye az animáció. Ha visszanézed az elmúlt egy-két óra képeit, megfigyelheted, milyen irányban és hozzávetőleg milyen sebességgel mozognak a csapadékfoltok.
Ha egy zápor például az előző képeken következetesen nyugatról kelet felé haladt, megbecsülheted, hogy megközelíti-e a településedet. Ehhez érdemes nemcsak a csapadékfolt szélét, hanem annak változását is figyelni.
Egy zivatarcella ugyanis nem egyszerűen halad:
gyorsan megerősödhet;
néhány perc alatt legyengülhet;
kettéválhat vagy összeolvadhat más cellákkal;
a közelében teljesen új zivatar is kialakulhat.
Egyes időjárási szolgáltatások az egymást követő radarképekből algoritmusok segítségével becsülik meg a csapadékmezők további mozgását. Bizonyos rendszerek gépi tanuláson alapuló eljárásokat is használhatnak. Az így készülő, nagyon rövid távú előrejelzést nowcastingnak nevezik.
A radaranimáció és a mozgásbecslés elsősorban a következő 30–60 percben hasznos. Egy-két órás időtávon még támpontot adhat, két-három órán túl azonban már jelentősen nő a bizonytalanság. Hosszabb időtávra inkább az óránkénti meteorológiai előrejelzést érdemes használni.
Tudtad? Anomális propagáció esetén a radarsugár a szokásosnál erősebben a felszín felé hajolhat, majd a talajról vagy különböző tereptárgyakról visszaverődhet. Ilyenkor a térképen hamis csapadékfoltok jelenhetnek meg olyan helyeken is, ahol valójában egyáltalán nem esik.
Az anomális visszaverődésre utalhat, ha egy folt hosszú időn keresztül mozdulatlan, szokatlanul éles a széle, vagy nem a környező csapadékmezőkkel együtt mozog.
Hogyan kapcsolódik a radar a veszélyjelző rendszerhez?
A HungaroMet a radarképek mellett hivatalos figyelmeztetéseket és riasztásokat is kiad. Ezek elkészítéséhez nemcsak a radaradatokat, hanem a felszíni méréseket, a műholdképeket, a villámlokalizációs adatokat és az előrejelzési modelleket is felhasználják.
A rendszerben fontos különbség van a figyelmeztető előrejelzés és a riasztás között.
Figyelmeztető előrejelzés
A figyelmeztető előrejelzés azt jelzi, hogy egy adott területen kialakulhat valamilyen veszélyes időjárási jelenség. Ilyenkor még nem biztos, hogy az esemény pontosan hol és mikor következik be.
Riasztás
A riasztást általában akkor adják ki, amikor a veszélyes jelenség kialakulása már nagyobb valószínűséggel meghatározható. Zivatarok esetében a riasztás jellemző időelőnye körülbelül fél–három óra lehet, de gyorsan fejlődő helyzetekben ennél rövidebb idő is rendelkezésre állhat.
A veszélyjelzések alapvetően három színt használhatnak:
Sárga, első fokozat: figyelmet érdemlő, de általában nem rendkívüli időjárási helyzet.
Narancssárga, második fokozat: fokozott veszély, amely már károkat és komolyabb fennakadásokat is okozhat.
Piros, harmadik fokozat: ritka, rendkívül veszélyes, akár életveszélyes időjárási helyzet.
A pontos küszöbértékek jelenségenként eltérnek, és nem minden időjárási veszélynél használják mindhárom fokozatot. Ezért nem elegendő csak a térkép színét megnézni: mindig olvasd el azt is, hogy a jelzés milyen jelenségre és milyen várható intenzitásra vonatkozik.
Mikor beszélünk felhőszakadásról?
Felhőszakadás során kis területen, rövid idő alatt rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullik. A HungaroMet veszélyjelző rendszerében:
sárga jelzés adható ki, ha lokálisan 25–30 millimétert meghaladó csapadék hullhat rövid idő alatt;
narancssárga jelzés adható ki, ha helyenként 50 milliméternél is több csapadék eshet.
Felhőszakadásra nincs piros, harmadik fokozatú jelzés. Piros riasztás más jelenségeknél, például különösen heves zivatar vagy rendkívüli széllökések veszélye esetén fordulhat elő.
Fontos különbséget tenni a veszélyjelzés és a radar színskálája között. A radar saját, fent bemutatott színskáláján a „felhőszakadás" kategória 48,6 mm/óra feletti pillanatnyi intenzitást jelent. A hivatalos felhőszakadás-veszélyjelzés viszont azt becsüli meg, hogy rövid idő alatt összesen mekkora csapadékmennyiség hullhat le.
A kettő tehát összefügg, de nem ugyanazt mutatja.
Különösen veszélyes helyzet alakulhat ki, ha egy intenzív csapadékcella:
csak nagyon lassan mozog;
hosszabb ideig ugyanazon terület felett marad;
folyamatosan újraképződik ugyanabban a térségben.
Ilyenkor kis területen rövid idő alatt jelentős csapadékmennyiség gyűlhet össze, ami növeli a villámárvíz és a városi elöntések veszélyét.
A radarkép önmagában azonban nem bizonyítja, hogy egy adott településen már teljesült a felhőszakadás csapadékmennyiségre vonatkozó feltétele. Ehhez a felszíni mérőállomások adatait és a hivatalos veszélyjelzéseket is figyelembe kell venni.
Gyakori hibák az esőradar használatakor
A radaron látható folt biztosan azt jelenti, hogy esik
Nem feltétlenül. A radar magasabban elhelyezkedő csapadékot is érzékelhet, amely még a talaj elérése előtt elpárolog.
A szín pontosan megmutatja, mennyi eső fog esni
A szín pillanatnyi intenzitást mutat, nem a teljes esemény során lehulló csapadékmennyiséget.
A csapadékfolt biztosan ugyanabban az irányban halad tovább
A csapadékmezők mozgása rövid távon gyakran jól követhető, de a záporok és zivatarok közben kialakulhatnak, megerősödhetnek vagy megszűnhetnek.
Havazáskor ugyanúgy értelmezhető a színskála, mint esőben
Nem. Havazásnál a részecskék eltérő mérete és halmazállapota miatt a radarjel és a felszínre érkező vízmennyiség közötti kapcsolat is más.
Minden színes folt valódi csapadék
Nem feltétlenül. Anomális propagáció, tereptárgyak vagy más mérési zavarok is okozhatnak hamis visszaverődéseket.
A figyelmeztetés azt jelenti, hogy biztosan lesz veszélyes időjárás
A figyelmeztetés azt jelzi, hogy a veszélyes jelenség kialakulásának megvannak a feltételei. Nem garantálja, hogy az adott településen biztosan bekövetkezik.
Az esőradar rendkívül hasznos eszköz, ha tudod, hogyan kell értelmezni. A színek a csapadék pillanatnyi intenzitását mutatják a nagyon gyenge, sötétkék tartománytól a feketével jelölt extrém intenzitásig. A radaranimáció segítségével követheted a csapadékmezők mozgását, és rövid távon megbecsülheted, hogy elérik-e a településedet.
A radar azonban nem tökéletes. Nem feltétlenül azt méri, ami ténylegesen földet ér, a zivatarcellák gyorsan változhatnak, és havazáskor vagy rendkívül erős csapadék esetén további mérési bizonytalanságok is felléphetnek.
Ezért a legjobb döntést akkor hozhatod meg, ha a radarképet az óránkénti előrejelzéssel, a felszíni mérésekkel és a HungaroMet aktuális figyelmeztetéseivel, illetve riasztásaival együtt követed.
Legközelebb, amikor csapadék közeledik, már nemcsak nézed az esőradart, hanem jobban érted is, mit látsz rajta.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyire pontos az esőradar?
Az esőradar a légkörben pillanatnyilag érzékelt csapadékhelyzetet mutatja. A következő 30–60 percre készített mozgásbecslés gyakran hasznos, hosszabb időtávon azonban egyre bizonytalanabbá válik, különösen záporos és zivataros időben.
Miért mutat csapadékot a radar ott, ahol nem esik?
A radar olyan magasban lévő csapadékrészecskéket is érzékelhet, amelyek a talaj elérése előtt elpárolognak. Anomális propagáció esetén pedig a felszínről visszaverődő jeleket is csapadékként érzékelheti.
Mi a különbség a figyelmeztető előrejelzés és a riasztás között?
A figyelmeztető előrejelzés azt jelzi, hogy egy területen fennáll egy veszélyes időjárási jelenség kialakulásának lehetősége. A riasztást általában rövidebb idővel az esemény előtt adják ki, amikor annak bekövetkezése és hozzávetőleges területe már nagyobb bizonyossággal meghatározható.
Más színnel jelenik meg a hó, mint az eső?
A radar nem külön színezi az esőt és a havat, hanem a visszavert jelből becsült intenzitást mutatja. A hópelyhek eltérő mérete és halmazállapota miatt azonban ugyanaz a szín havazáskor nem feltétlenül ugyanazt a felszínre érkező vízmennyiséget jelenti, mint esőben.
Honnan tudhatom, milyen riasztás van érvényben a településem térségében?
A HungaroMet hivatalos veszélyjelzési oldalán folyamatosan frissülő térképen ellenőrizheted az aktuális figyelmeztetéseket és riasztásokat. A térképen mindig azt is nézd meg, hogy a jelzés milyen időjárási jelenségre vonatkozik.