Biztosan hallottad már az időjárás-jelentésben: „Nyugat felől ciklon közelít”, vagy éppen azt, hogy „anticiklon alakítja az időjárásunkat”. A ciklon és anticiklon kifejezés elsőre szakzsargonnak tűnhet, pedig a két szó mögött az időjárásunkat alakító légköri rendszerek állnak.
Ha egyszer megérted a különbséget, az időjárási térképeken látható A és M betűk, valamint a körülöttük futó vonalak is sokkal többet mondanak majd. Könnyebben felismerheted, mikor várható változékonyabb, csapadékos idő, és mikor van nagyobb esély a napsütésre.
Nézzük meg együtt, hogyan működik ez a két légköri rendszer!
Mi az a ciklon? Az alacsony nyomású légköri örvény
A ciklon olyan légköri képződmény, amelynek középpontjában a légnyomás alacsonyabb, mint a környezetében. A meteorológusok ezért légnyomási minimumnak vagy egyszerűen alacsony nyomású területnek is nevezik.
A magyar időjárási térképeken általában „A” betű jelöli, amely az alacsony légnyomásra utal. A színezés térképenként eltérhet.
Próbáld elképzelni úgy, mint egy hatalmas, forgó levegőörvényt. A környező, nagyobb nyomású területek felől a levegő a ciklon belseje irányába áramlik. A felszín közelében összeáramló levegő egy része felfelé emelkedik.
Az emelkedő levegő a csökkenő légnyomás hatására kitágul és lehűl. Ha elegendő nedvességet tartalmaz, a vízgőz kicsapódhat, és felhők képződhetnek. Megfelelő körülmények között csapadék is kialakulhat.
Ezért kapcsolódik a ciklon általában változékonyabb, felhősebb, gyakran szeles és csapadékos időjáráshoz.
Fontos azonban, hogy nem minden ciklon hoz mindenhol esőt. A tényleges időjárás a levegő nedvességtartalmától, a légköri mozgásoktól és a ciklonon belüli elhelyezkedésünktől is függ.
Merre forog a ciklon?
Az északi féltekén, tehát Magyarországon is, a ciklon az óramutató járásával ellentétes irányban forog.
Ennek hátterében a Föld forgása és az ebből adódó Coriolis-erő áll. A légnyomáskülönbség mozgásba hozza a levegőt, a Coriolis-erő pedig eltéríti az áramlás irányát. Emiatt a levegő nem egyszerűen egyenes vonalban halad a középpont felé, hanem örvénylő mozgást végez.
A déli féltekén éppen fordítva történik: ott a ciklonok az óramutató járásával megegyező irányban forognak.
Mi az az anticiklon? A magas nyomású, nyugodt időjárás forrása
Az anticiklon sok szempontból a ciklon ellentéte.
Itt a légnyomás a középpontban magasabb, mint a környezetében, ezért légnyomási maximumról, vagyis magas nyomású területről beszélünk.
A magyar időjárási térképeken általában „M” betűvel jelölik, amely a magas légnyomásra utal.
Az anticiklonban a levegő nagyobb térségben lefelé süllyed, majd a felszín közelében szétáramlik a környezet felé.
A süllyedő levegő összenyomódik és melegszik, miközben a relatív páratartalma csökken. Ez gátolja a felhőképződést, illetve elősegítheti a meglévő felhők feloszlását.
Az eredmény gyakran derült, száraz, viszonylag nyugodt időjárás.
Az északi féltekén az anticiklon az óramutató járásával megegyező irányban forog, míg a déli féltekén azzal ellentétesen.
Nem mindig napsütés: az anticiklon árnyoldala
Érdemes tudnod, hogy a magas légnyomás nem minden évszakban jelent ragyogó időt.
Télen az anticiklonok alatt gyakran kialakulhat a hőmérsékleti inverzió. Ez azt jelenti, hogy a felszín közelében hidegebb levegő helyezkedik el, fölötte pedig melegebb légréteg található.
A Kárpát-medencében ez különösen jellemző lehet. A hideg, nedves levegő megrekedhet a felszín közelében, miközben a magasabban fekvő területeken enyhébb és akár napos idő uralkodik.
Ilyenkor tartós köd vagy alacsony szintű rétegfelhőzet alakulhat ki, amely akár napokig is megmaradhat.
A gyenge légmozgás és a rossz átkeveredés miatt a légszennyező anyagok is feldúsulhatnak a felszín közelében, így romolhat a levegő minősége.
Nyáron viszont a tartós anticiklonális helyzet kedvezhet a hosszan tartó hőségnek, a kánikulának és a szárazságnak.
A ciklon és anticiklon közötti különbség dióhéjban
A két légköri rendszer legfontosabb eltéréseit könnyű megjegyezni:
Légnyomás: a ciklon közepén alacsonyabb, az anticiklon közepén magasabb, mint a környezetében.
Légmozgás: a ciklonban a felszín közelében a levegő összeáramlik, és jellemzően felszáll, az anticiklonban pedig leszáll és szétáramlik.
Forgásirány az északi féltekén: a ciklon az óramutató járásával ellentétesen, az anticiklon azzal megegyezően forog.
Jellemző időjárás: a ciklon gyakran felhőt, szelet és csapadékot hoz, az anticiklon általában derült, szárazabb és nyugodtabb idővel jár.
Térképi jelölés: a magyar térképeken a ciklon általában „A”, az anticiklon „M” betűvel szerepel.
Fontos, hogy a két kifejezés nem a légnyomás egyetlen, meghatározott értékéről szól.
Nincs olyan éles határ, hogy 1013 hektopascal (hPa) alatt automatikusan ciklonról, fölötte pedig anticiklonról beszélhetnénk.
A lényeg mindig a környező területekhez viszonyított légnyomáskülönbség.
A két légköri rendszer további szakmai meghatározásait a HungaroMet meteorológiai szótárában is megtalálod.
💡 Tudtad-e?
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) rekordnyilvántartása szerint a tornádókat nem számítva a valaha mért legalacsonyabb tengerszinti légnyomás 870 hPa volt, amelyet 1979. október 12-én, a Tip nevű tájfun szemében mértek.
A legmagasabb, 750 méternél alacsonyabban fekvő állomáson regisztrált, tengerszintre átszámított légnyomás 1083,8 hPa volt 1968. december 31-én, a szibériai Agatában.
Mongóliában, Tosontsengelben 2004. december 30-án ennél is magasabb, 1089,1 hPa tengerszintre átszámított értéket jegyeztek fel. Ezt azonban a mérőállomás nagy tengerszint feletti magassága miatt külön rekordkategóriában tartják nyilván.
A legalacsonyabb és a legmagasabb érték között több mint 200 hPa a különbség!
Forrás: Meteorológiai Világszervezet (WMO) – Hivatalos időjárási rekordtáblázat, 2025. július 31.
Hogyan befolyásolják a magyarországi időjárást?
Magyarország időjárását számos légköri folyamat alakítja, amelyek között a ciklonok és anticiklonok különösen fontos szerepet játszanak.
Néhány nagy kiterjedésű, visszatérő légnyomási rendszer hatása rendszeresen érezhető a Kárpát-medencében is.
Az azori anticiklon az Atlanti-óceán szubtrópusi térségének jellegzetes magas nyomású rendszere. Nyáron időnként Közép-Európára is kiterjeszti hatását, ami kedvezhet a tartósan napos, meleg és száraz időjárásnak.
Az izlandi ciklon az Atlanti-óceán északi részének jellegzetes, tartósan alacsonyabb átlagos légnyomású térségéhez kapcsolódik. Nem egyetlen állandó ciklonról van szó, hanem olyan területről, ahol gyakori a ciklontevékenység. Az innen és az észak-atlanti térségből érkező ciklonokhoz kapcsolódó frontrendszerek Magyarország időjárását is befolyásolhatják.
A mediterrán ciklonok a Földközi-tenger térségében keletkeznek. Közülük különösen ismert a genovai térségben kialakuló ciklon. Ezek a légköri rendszerek megfelelő körülmények között jelentős csapadékot, tartós esőzést, télen pedig akár kiadós havazást is okozhatnak Magyarországon.
Hogyan kapcsolódnak a ciklonokhoz az időjárási frontok?
A mérsékelt övi ciklonokhoz gyakran hidegfrontok és melegfrontok kapcsolódnak.
A hidegfrontok átvonulását sokszor hirtelenebb időjárás-változás, szélerősödés, zápor vagy akár zivatar kíséri. A melegfrontoknál gyakoribb a fokozatosan növekvő felhőzet és a hosszabb ideig tartó, egyenletesebb csapadék.
A tényleges időjárás azonban mindig az adott légköri helyzettől függ.
Ha részletesebben érdekel a két fronttípus működése, olvasd el a hidegfront és melegfront közötti különbségről szóló cikkünket.
Az anticiklonok ezzel szemben gyakran hosszabb, nyugodtabb időszakokat biztosítanak, bár a téli ködös vagy a nyári forró időjárás is kapcsolódhat hozzájuk.
A ciklonok, frontok és anticiklonok váltakozása különösen ősszel lehet feltűnő. Arról, hogy miért változik olyan gyorsan az idő ősszel, korábban külön is írtunk.
Hogyan ismerheted fel őket a mindennapokban?
Nem kell meteorológusnak lenned ahhoz, hogy észrevedd a légköri változások jeleit.
Ha gyorsan csökken a légnyomás, besűrűsödik a felhőzet és megerősödik a szél, az gyakran ciklon vagy időjárási front közeledésére utalhat.
Ha viszont a légnyomás emelkedik, a felhők fokozatosan eltűnnek és a szél elcsendesedik, az anticiklonális hatás erősödését is jelezheti.
A légnyomás változása önmagában azonban még nem bizonyíték. Az időjárási helyzet megítéléséhez a felhőzetet, a szélviszonyokat és az előrejelzést is érdemes figyelni.
Mit mond el a szél iránya?
Létezik egy régi meteorológiai tájékozódási szabály, az úgynevezett Buys–Ballot-törvény.
Az északi féltekén, ha hátat fordítasz a szélnek, az alacsony nyomású terület általában a bal oldalad felé, a magas nyomású pedig a jobb oldalad felé található.
Ez segíthet hozzávetőlegesen meghatározni a légnyomási rendszerek elhelyezkedését.
Fontos azonban, hogy csak közelítő szabályról van szó. A felszín közelében a súrlódás, a domborzat és a helyi légáramlások módosíthatják a szél irányát.
Mik azok az izobárok?
Ha megnézel egy légnyomástérképet, gyakran egymás mellett futó, görbült vonalakat láthatsz rajta. Ezeket izobároknak nevezik.
Az izobárok az azonos légnyomású pontokat kötik össze.
Ha a vonalak sűrűn helyezkednek el egymás mellett, az azt jelenti, hogy viszonylag rövid távolságon belül nagy a légnyomáskülönbség. Ilyenkor általában erősebb szélre lehet számítani.
Ha az izobárok távolabb futnak egymástól, kisebb a légnyomási gradiens, és rendszerint gyengébb a légmozgás.
A ciklonok és anticiklonok körül az izobárok gyakran zárt, egymásba ágyazott görbéket rajzolnak.
A magyar térképeken a légnyomási minimumot általában A, a maximumot M betű jelöli. Nemzetközi térképeken az angol elnevezések alapján az L (Low) és H (High) jelöléssel is találkozhatsz.
Az izobárok segítségével tehát nemcsak a ciklonokat és anticiklonokat ismerheted fel, hanem a várható szélviszonyokról is képet kaphatsz.
Mit érdemes megjegyezned?
A ciklon és az anticiklon közötti legfontosabb különbség a légnyomás eloszlásában és a levegő mozgásában rejlik.
A ciklon alacsony nyomású légköri rendszer, amelyben a felszín közelében összeáramló levegő jellemzően felemelkedik. Gyakran változékony, felhős, szeles és csapadékos időjárással jár együtt.
Az anticiklon magas nyomású légköri rendszer, amelyben a levegő nagyobb térségben lefelé süllyed. Általában nyugodtabb, szárazabb időt eredményez, de télen tartós ködöt, nyáron pedig hosszan tartó hőséget is hozhat.
Legközelebb, amikor időjárási térképet nézel, keresd az A és M betűket, és figyeld meg az izobárok sűrűségét is.
Így könnyebben megértheted az aktuális időjárási helyzetet, és azt is, miért válthatja fel egyik napról a másikra a napsütést a szél és az eső.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a ciklon és az anticiklon között egyszerűen?
A ciklon alacsony nyomású légköri rendszer, amelyben a levegő jellemzően felemelkedik, és kedvező feltételek mellett felhők, csapadék képződhetnek. Az anticiklon magas nyomású terület, ahol a levegő leszáll, ezért általában derültebb, szárazabb idő alakul ki.
Az óramutató járásával megegyezően vagy ellentétesen forog az anticiklon?
Az északi féltekén az anticiklon az óramutató járásával megegyező irányban forog, míg a ciklon azzal ellentétesen. A déli féltekén mindkét forgásirány megfordul.
Ugyanaz a ciklon, mint a tájfun vagy a hurrikán?
A hurrikán és a tájfun egyaránt trópusi ciklon, az elnevezésük elsősorban a földrajzi térségtől függ. A Magyarország időjárását befolyásoló mérsékelt övi ciklonok más folyamatok révén fejlődnek ki, és szerkezetükben is különböznek a trópusi ciklonoktól.
Miért okozhat ködöt télen az anticiklon?
Télen az anticiklon alatt gyakran gyenge a légmozgás, és hőmérsékleti inverzió alakulhat ki. A hideg, nedves levegő a felszín közelében rekedhet, ezért tartós köd vagy alacsony szintű rétegfelhőzet képződhet, amely akár napokig is megmaradhat.
Mekkora a normál légnyomás, és mi számít alacsonynak?
A szabványos tengerszinti légnyomás körülbelül 1013,25 hPa. A ciklonok középpontjában a légnyomás a környezetükhöz képest alacsonyabb, az anticiklonokéban magasabb. Nincs azonban olyan általános határérték, amely egyetlen légnyomásadat alapján biztosan eldöntené, hogy ciklonról vagy anticiklonról beszélünk.
